A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…
Hévíz számtalan tartalmas kulturális és szabadidős programot kínál az idelátogatóknak. Színes programok gondoskodnak róla, hogy mindig legyen valami, amiért érdemes Hévízre látogatni, legyen az a júniusi Pünkösdi Fesztivál, a méltán híres Borfesztivál augusztusban, a szeptemberi Egregyi Szüret, irodalmi találkozók és koncertek, táncfesztiválok vagy operettestek. A városban olyan különleges művészeti csoportok tevékenykednek, mint a Musica Antiqua régizene együttes vagy a Hévízi…
Hévízen a tradicionális magyaros konyha kedvelői éppúgy megtalálják az ízlésüknek megfelelő ételeket, mint azok, akik inkább a nemzetközi gasztronómia ízeit keresik. Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több,…
Éljük át a mozgás felszabadító érzését, óvjuk egészségünket varázslatos tájakon, utánozhatatlan élményekkel gazdagodva – ezt jelenti Hévízen és környékén az aktív üdülés. Minden évszakban egyaránt minden korosztály számára fontos a rendszeres testmozgás, mert hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez, megfelelő kondíció fenntartásához, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol…
Egy hévízi kúra nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre, pihenésre, kikapcsolódásra is kiválóan alkalmas. Az egyre növekvő igényekhez igazodva bőséges kínálatból válogathatnak a wellness és az egészséges életmód hívei is. Rohanás. Manapság sajnos ez a megfelelő szó életvitelünk jellemzésére. Ezért az embernek szüksége van arra, hogy időközönként elszakadjon megszokott környezetétől, nyugodt környezetben pihenhessen, gondos hozzáértő kezek kényeztessék. Hévízen az év minden szakában…
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek – a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt…
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal…
Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.
Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.
Jelentős szőlőtermő hely, nyugodt, csendes falu. Az egykori Baltavár és Hegyhátkisbér egyesüléséből keletkezett. Mindkettő Árpád-kori eredetű település, de Baltavár, melyet eredetileg Mártonfalvának hívtak, csak a török végvári időkben kapta mai nevét. A névadó erődítmény a századunkban lebontott romantikus stílusú Thurn-Taxis hercegi kastély előzménye lehetett.
Bejcgyertyános ötszáz feletti lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra utaló módon is helyezkednek el házai. A mai település 1928-ban jött létre Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésekor.
Becsvölgye Zala megye egyik községe 25 kilométerre Zalaegerszegtől több kisebb mellékút kereszteződésében. Jellegzetes szeres település a Göcsejben. Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. Autóbuszok Zalaegerszeg felől érik el aa települést.
Fekvése Nagykanizsa és Letenye között fekszik. A település határában húzódik az újonnan megépült M70-es autópálya Sűrűn közlekedő autóbusz járatok kötik össze Nagykanizsa és Letenye városával.
Fekvése A település Zala és Veszprém megye határán található,Hévíztől 20 km-re, a Balatontól 23 km-re. Nyugaton Sümegcsehi, délen Zalaszántó, keleten Sümegprága, északkeleten Sümeg a határos település.
Története A település mint Bázakerettye csak 1937 óta létezik, előtte két önálló településből Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakondok (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.
Fekvése Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott.
A Balaton-felvidék középső részén, Nagyvázsony közelében fekszik a 120 lakosú település, mely a középkorban a vázsonykői várbirtok jobbágyfaluja volt. A török hódítás után elnéptelenedett és két falumagra különült, Magyar- és Németbarnagra, nevében őrizve lakosainak nemzetiségét.
Fekvése A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Északról Nagylengyel – Zalaegerszeg, délről pedig Nova felől közelíthető meg. Autóbuszok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Bánokszentgyörgy Zala megye délnyugati részén, Nagykanizsától 28, Letenyétől 20, Zalaegerszegtől 38 km távolságra helyezkedik el. Erdős-dombos vidék övezi, az Alsó Válicka nevű patak nagy ívben szeli át. A jobb oldali rész még Göcsejhez tartozik, a bal oldali már nem. Több utcás település, utcái és útjai a domborzat irányát követik. A szeres település nyomait őrző régi magyar falu.
Hévíz Online