A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…
Hévíz számtalan tartalmas kulturális és szabadidős programot kínál az idelátogatóknak. Színes programok gondoskodnak róla, hogy mindig legyen valami, amiért érdemes Hévízre látogatni, legyen az a júniusi Pünkösdi Fesztivál, a méltán híres Borfesztivál augusztusban, a szeptemberi Egregyi Szüret, irodalmi találkozók és koncertek, táncfesztiválok vagy operettestek. A városban olyan különleges művészeti csoportok tevékenykednek, mint a Musica Antiqua régizene együttes vagy a Hévízi…
Hévízen a tradicionális magyaros konyha kedvelői éppúgy megtalálják az ízlésüknek megfelelő ételeket, mint azok, akik inkább a nemzetközi gasztronómia ízeit keresik. Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több,…
Éljük át a mozgás felszabadító érzését, óvjuk egészségünket varázslatos tájakon, utánozhatatlan élményekkel gazdagodva – ezt jelenti Hévízen és környékén az aktív üdülés. Minden évszakban egyaránt minden korosztály számára fontos a rendszeres testmozgás, mert hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez, megfelelő kondíció fenntartásához, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol…
Egy hévízi kúra nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre, pihenésre, kikapcsolódásra is kiválóan alkalmas. Az egyre növekvő igényekhez igazodva bőséges kínálatból válogathatnak a wellness és az egészséges életmód hívei is. Rohanás. Manapság sajnos ez a megfelelő szó életvitelünk jellemzésére. Ezért az embernek szüksége van arra, hogy időközönként elszakadjon megszokott környezetétől, nyugodt környezetben pihenhessen, gondos hozzáértő kezek kényeztessék. Hévízen az év minden szakában…
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek – a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt…
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal…
Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.
Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.
Fekvése Bókaháza a Zala völgyében a Zalai-dombság keleti felén fekszik. A Galambok–Zalaszentgrót mellékút észak-déli irányban keresztezi a települést. Ebbe fut be egy kisforgalmú út Gétye irányából. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a környező településekkel.
Fekvése Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén a Belső-Somogyi dombság peremén fekszik. A településen keresztezik egymást a 61-es, és a 68-as főútvonalak, valamint áthalad rajta a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonal.
A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült katolikus templomának titulusa: Keresztelő Szent János. Műemlék jellegű az 1875-ben eklektikus stílusban épített egykori Horvát-kastély.
Bodrog egy történelmi emlékhelyet őrző falu a belső-somogyi Koppány-völgyben, melyet Budapesről Fonyód Balatonboglár felől, valamint Marcali, illetve a megyeszékhely; Kaposvár felől lehet megközelíteni. A település a megye középső területeire jellemző lankás homokvidék peremén fekszik a 6706. sz. Hetes Osztopán közti kisforgalmi összekötő út mentén.
Elõször 1412-ben említik, Sarosbodorfalu néven. A török dúlás idején elpusztult. A középkori eredetû templom romjai az elmúlt században még megvoltak, a legenda szerint barátok éltek itt. Istentisztelet alatt a törökök megtámadták a templomot és sok embert megöltek. A község belterületén temetõre bukkantak, ahol tömegsírok, pénzek kerültek a felszínre, amelyek az 1500-as évekre utalnak.
A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely. Bödén a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, dombon álló Árpád-kori római katolikus templom érdemel figyelmet. A kustánszegi Helytörténeti Gyűjtemény a paraszti gazdálkodás és a falusi élet emlékeit mutatja be. A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely.
Közlekedés A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a megye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.
A falu történelmi áttekintése, múltja A település nevét 1247-ben Buchfeldenként említik elõször. Possessio Buchfeldenként a Hahóti család õsi birtoka volt 1402-ig. Az utódaik között felosztották, vagy pereskedtek a területéért. Egy 1410-ben kelt oklevél egy ilyen pereskedés részleteit ismerteti meg az utókorral.
Fekvése Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős “dombja”- a Ság hegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.
A település első említése a XIII. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
Hévíz Online