Az 585 lakosú település a Balatontól délre 3 km távolságra fekszik. Balatonkeresztúrról a 7-es főútról, Marcali irányában a 68-as főútról közelíthető meg. A főút kétoldalán húzódik 2,5 km hosszban.

A község Balatonfüredtől 10 km-re, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik, állandó lakosainak száma 350 fő. A középkor folyamán a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a veszprémi püspök voltak birtokosai.

Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült, szőlők, erdők és hegységek veszik körül. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén.

Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik.

Fekvése Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a partmenti fél-egy km széles síkságba.

Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.

Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.

Fekvése Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombvidék területén, a Balaton déli partjának közepén terül el.

Története A XIX. század végén még Festetics családi kézben lévő, selymes, homokos és elég széles parttal rendelkező Balatonmáriafürdőt és környékét filoxéra-vész kezdte pusztítani. Ez az elterjedt szőlővész, nemcsak a híres csopaki, badacsonyi, füredi és zalai bortermelőket tette tönkre, de egész Európában „szőlőkáoszt” okozott.

Fekvése Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett Zalavár közelében, a Zalakomár és Sármellék között futó út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.