Hévíz Hotels

Hévíz

  2010 Már 24 / #Hévíz

A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében.

A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentősebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületû római korridoros villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett.

A régészeti feltárást követően 2004-ben Hévíz Városa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával római kori romkertet alakított ki a területen. A késõ császárkorból való az egregyi ” római sír ”, továbbá a hévízi tó közelében, a Margit – villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkõ. Az említett leletek alapján feltételezhetõ, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra – kender, len, bõrmunkákra – használták a tó vizét.

Az egregyi tempolom

A honfoglalást követõen a kora középkor évszázadaiban több Páh nevû falu alakult ki a környéken, például Bõr – páh ( ma Alsópáhok), vagy Szentandrás – páh ( késõbb Hévízszentandrás) , melyek az egykori lakosság foglalkozására utalnak.

Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28 – án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás – páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (”ad locum vulgariter heuvyz dictum”). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint ”folyó, meleg forrást” jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetõségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ”hévízeknek ”igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytõl sokat szenvedõ végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtõzködõ hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdõzésre. A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.

1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es években sorra újították fel az itt található szakszervezeti üdülõket. Az 1980-as évek közepétõl látványosan megemelkedett a nyugatról érkezõ vendégek száma. Egyre fontosabbá volt a magánszoba-kiadás is.

Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése – a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat.

Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdést hozott a településnek.

Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. 2004-ben Hévíz Városa lehetőséget kapott arra, hogy – a magyar állam 74%-os részvétele mellett – 26%-os tulajdonrésszel alapítója legyen a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-nak. A korábbi intézmény a várostól függetlenül működött, így a vendégek igénye alapján is megfogalmazódó fejlesztési szándékokat nem erősíthették a helyi források. A közhasznú társaság, mely az állami tulajdonban maradt gyógytavat és annak létesítményeit kezeli, dinamikus változás letéteményese. 2005 nyarán megkezdődött a hévízi tófürdő épületegyüttesének teljes körű rekonstrukciója.

A két éves felújítás végeredményeként európai színvonalú, minden eddiginél szélesebb körű szolgáltatást biztosító gyógyászati és rekreációs központ valósul meg a világ legnagyobb, közvetlen fürdőzésre is alkalmas gyógytaván.

Hévíz 1992 május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.

A XXI. század elején Hévíz nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legkedveltebb – az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ városa.