Balatongyörök
2008.05.11Balatongyörök a Balaton északi partján, a Keszthelyi-öböl szájánál fekvő település, a 71-es főút mellett. A község két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonalon. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel és Tapolcával.
Balatonfenyves
2008.05.11A Nagyberek a Balaton partját mintegy 23 km hosszan kíséri. Egykoron a tómederhez tartozott, talaja a lecsapolás után sem kedvezett semmiféle mezőgazdasági termelésnek, így egyes területei eredeti szépségükben megmaradtak. további részletek
Balatonederics
2008.05.11A Tapolcai-medence peremén helyezkedik el Balatonederics. Vulkánikus földkúpoktól – Szent-György hegytől, Csobánctól- félkörben fogva található. A hegységek, a dombság, a síkság a Balaton és a patakok változatossá teszik a tájat. A hegyek zöldjei közül ki-kinéző fehér dolomitrögök még jobban kiemelik a táj változatos szépségét.
Balatoncsicsó
2008.05.11Balatoncsicsó a Balaton-felvidék kistelepülése a tótól 8 km-re, a Zánkát Nagyvázsonnyal összekötő úttól 2 km-re található. Gyönyörű szőlőhegyek ölelésében fekszik az alig 180 lakost számláló község. A belterületi ingatlanok 15-20 %-a üdülő ingatlanként funkcionál.
Balatonboglár
2008.05.11Fekvése
Balatonboglár a Balaton déli partján Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos, az M7-es főútvonal mentén található.
további részletek
Balatonberény
2008.05.11Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.
Balatonakali
2008.05.11Története
A terület az őskortól lakott. A római korban Pannónia provincia része volt. Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tatozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben.)
Baktüttös
2008.05.11Története
Tüttös (,,Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont tudni, hogy a 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt.
Bak
2008.05.11Fekvése
Bak a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.
további részletek
Bagod
2008.05.11A település neve legkorábban 1247 – ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven. Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt „parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a „d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző.
Badacsonytördemic
2008.05.11A 940 lakosú település nagy része a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét. A középkorban egytelkes nemesek lakták, később Nemestördemicnek nevezték, ezzel is jelölve lakosainak társadalmi helyzetét. A török háborúk pusztítását túlélte, 1848-ig nemesi falu maradt.
Badacsonytomaj
2008.05.10A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái – köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajziadottságainak – már a történelem korai időszakában is szinte hívogatoan hatottak az egyes őskori és ókori törzse, népek, kultúrák embercsoportjaira, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor urnamezős kultúrájának nevezett pásztoraitól a harcsias keltákon át a rómaiaig. további részletek
Babosdöbréte
2008.05.10Az ötszáz lélekszámú település Zalaegerszegtől 15 kilométerre délnyugatra, dombok között fekszik. Legnagyobb patakja a Pálosfai-patak. Első említése már 1128-ból ismert. Jézus szíve római katolikus templomát 1933-34-ben építették.
Apácatorna
2008.05.10A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt. további részletek
Andrásfa
2008.05.10Fekvése
A Kemeneshát déli részén fekszik, a Zala folyóba ömlő Sárvíz és annak kisebb mellékágai között. A legközelebbi város Vasvár (10 km). Településszerkezete dombvidéki sorfalu. további részletek
reklámfelület kiadó
Online az oldalon
Most
☆ 511 ☆
Felhasználó Online