Börzönce

Fekvése
A község Zalaszentbalázstól nyugatra hatalmas erdőségek között fekszik. A Kürtösi-patak folyik át a falun, régen Malomároknak nevezték. Határa dombos, agyagos, árkokkal szabdalt. Nehezen megközelíthető volt egészen 1967-ig, amikor épült köves útja.

Története
Régóta lakott hely, korai bronzkori leleteket találtak a régészek az úgynevezett Temeteji-dülőben, itt volt ugyanis régen a falu és a temető. Első írásos említése 1234-ből való. Az írt nevek különböző hangalakúak, de ugyanazt a jelentést tükrözik. 1234-ben Bezenche, 1261-ben Berzencha, 1357-ben Berzenche, 1478-ban Bezewcze, 1796-ban Börzöncze, 1892-től Börzönce. Víznévként is többször szerepel ez az elnevezés, amely a szláv b rz = gyors, sebes szóval függ össze. 1261-ben Orosztonyi Lőrincnek volt a birtoka. Tulajdonosként tudjuk még a következő időszakban Trötöl Miklós mestert (XIV. század eleje), Vörös Bánd mestert (1328), Berzenczei Pétert és fiait (1357) és más nemeseket. 1454-ben már plébánosát is említik. A dombtetőre épült templom maradványai még ma is megtalálhatók.

A XVI. században kisebb nemesek éltek a faluban mint Kaczor, Taródy, Sárkány, Hosszútót és Bagodi családok. Kanizsa közelsége miatt sokat szenvedett a töröktől. Az 1570-es évektől puszta. A török idő alatt nem említették. 1690-ben Pető László birtokában lévő Zalaszentbalázshoz tartozó pusztaként írták össze. Területét erdő borította, 1740 körül történt az újbóli betelepítése.

wikipedia