Boba

Fekvése
Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős „dombja”- a Ság hegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.

Az öntésiszappal fedett pannon kori rétegek nem rejtenek számottevő ásványkincset, bár a megyehatár túloldalán fekvő szomszédos községek területén kavicstermelés folyik. A Marcal folyó medencéjében elterülő kis falu éghajlatát nagymértékben meghatározza a víz és a „hegyek” közelsége. A mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú községben 1950-2000 napsütéses órára számíthatunk, 10 °C évi átlagos hőmérséklet mellett. Az átlagosan 700 mm csapadék jelentős többletet okoz a vízmérlegben, amit a sok vizenyős rét, a belvízcsatornák is bizonyítanak. A falu határában a lápos réti talajok a jellemzőek.

A falu a megyeszékhelytől 60 km-re fekszik. Mivel Boba vasúti csomópont, ezért lehetőség van arra, hogy Szombathelytől-Budapestig, Zalaegerszegtől-Veneziáig el lehet jutni az ország különböző pontjaira.

A 10 km-re levő Celldömölk város meghatározó szerepet tölt be a környékbeli községek, így Boba életében is.

Története
Az ásatások során előkerült leletek azt bizonyítják, a jelenlegi falu területén már a kora vaskor-ban (i. e. 500 körül) is laktak módosabb emberek. A Kismezőnél feltárt tumulusban 3 db 30 centiméteres vaslándzsát és cserépedényeket is találtak. Ezek jelenleg a Székesfehérvári Múzeumban tekinthetők meg a Lázár Gyűjtemény darabjaként. A római kor jelenlétét igazolják a régészeti ásatások során római kori sírokból előkerült edények, ékszerek és illatszeres üvegek.

A község eredete a 13. századig nyúlik vissza. Ekkor már létezett a sokat emlegetett „Vadasüllés”, a későbbi Bucsfa, a bobai és a nemeskocsi régi temetők helyén.

A hagyomány szerint IV. Béla ajándékozta ezt a területet egy Babay nevű vitéznek hősies tetteiért. Az ő nevéhez fűződik a község keletkezése, az ő leszármazottjai között emlegetnek ma is több élő családot: Bobai, Győrffy, Lórántffy, Porkoláb. Az ősi birtokon 1407-ben osztozik a Bobay család, mely 1418-ban Zsigmond királytól nemesi oklevelet kapott.

A községet 1563-ban új adományként kapta a Móritz család. Később a Porkoláb nevet felvett ágazatból nemes Babai Porkoláb Pál 1849-ben visszakapja Boba részeit.

A falubeli családok között tizenhat család nagyobb vagyonnal rendelkezett, a lakosság zöme azonban szegény volt. A község népességének alakulásáról 1785-től találhatók statisztikai adatok. Ezek azt bizonyítják, hogy a lakosok száma nem nagyon változott. Az 1830-as évektől jelentős létszámnövekedés tapasztalható. Ezt a növekvő tendenciát az sem szakította meg, a faluban is sok halottat követelt 1849-ben a kolerajárvány. Majd egészen 1920-ig stagnálás mutatkozik, ekkor azonban jelentősen megnövekszik a lakosság létszáma.

A falu első okleveles említése 1211-ből való. Ekkor Boba néven említik, de később másfajta neveken is megjelenik:

* 1271-ben, 1390-ben és 1464-ben: Boba
* 1336 – 1482: Baba
* 1773-ban, 1786-ban és 1799-ben: Bába
* 1799-es dokumentumon a Beits elnevezés is szerepel
* 1808 – 1836: Bába
* 1863 – 1907: Boba

A régi időkből sértetlen levelek is fennmaradtak, melyeket a falu lakosai féltve őriznek az utókor számára. A nemrég megnyílt falumúzeumban egy-egy darab megtalálható ezek közül.

Nevezetességei
Könnyen megközelíthető Bobáról, igaz csak gyalogosan, vagy gépjárművel a kb. 8 km-re lévő borgátai termálfürdő, vagy az egyházashetyei Berzsenyi Dániel szülői ház. Mind a Ság hegyre, mind pedig a Somló hegyre eljuthatnak a túrázni vágyók közúton, kerékpárral.

* Evangélikus templom: 1783 augusztusában kezdte el építtetni Lakos Ádám lelkész, egy év múlva felszentelték. A torony 1820-ban készült el.
* Katolikus templom: Alapkőletétele 1929. szeptember 8-án, vasárnap történt.
* Harangtorony: A falukép jellegzetes eleme, 1841-ben épült, harangja 1762-ből való. 1967-ben renoválták.

wikipedia