Balatonkeresztúr

2008.05.11

A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr, éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es főút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik. Utak és vasutak kereszteződésében fekszik a település, egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetről számos elképzelés él.

Egy biztos, a falu a somogyi oldal békésebb, védettebb helyei közé tartozik. A tó idegenforgalmi jelentőségét igen korán felismerték a helybéliek, akik már 1902-ben megalakították az első fürdőegyesületet. E társadalmi szerveződés azután jelentős hatással volt a község fejlődésére.

Ha a történelmi múltat faggatjuk, akkor rendkívül korai emlékekre bukkanunk, hiszen a Balaton partján már a kelták is megtelepedtek, s a régészek több korból származó leleteket találtak. Az első írásos feljegyzés természetesen jóval későbbi – a helybéli krónikakutató Tengerdi Győző szerint -, mégpedig 1400-ból való, amikor a vidék a somogyi konventhez tartozott, és Kerezvr néven említette az oklevél. A Balatonkeresztúr község története című könyvben olvashatunk arról is, hogy a falu első birtokosa a Keresztúry család volt 1433-tól.

A szerző valószínűsíti: nagyobb az esélye annak, hogy család kapta a nevét a faluról és nem fordítva, amint azt némelyek vélik. 1660-ban a Sárkányi családnak adózott a falu, amely 1698-ban került a Festeticsek tulajdonába. Keresztúr fejlődésének fontos szakasza Festetics Kristóf nevéhez fűződik, aki országgyűlési követ is volt. Ő építtette fel a barokk stílusú kastélyt, amely napjainkban turistaszállóként üzemel.

Az épület ma Bél Mátyás nevét viseli, miután a neves tudós, író, utazó 1731 telén hosszabb időt töltött ott vendégeskedve. Tiszteletére emléktáblát is elhelyeztek a kúria falán, melyet 1978-ban Keresztúri Dezső akadémikus avatott fel. A kastély hosszú éveken át a Siotour tulajdonában szolgálta a vendéglátást, ma pedig külföldi tulajdonosa hasznosítja hasonló céllal. A turistaszálló egyszerre félszáznál több vendéget tud fogadni, elő és utószezonban például kedvelt helye a német nyugdíjas csoportoknak.

A barokk stílusú kastélyon kívül is akad építészeti látnivaló Keresztúron, mégpedig a szintén Festetics Kristóf által emeltetett római katolikus barokk templom. A lakosság többségét ma is a katolikusok alkotják, akik évente két búcsút tartanak – május elején és szeptemberben. Ezek az ünnepi alkalmak kedvelt látványossággá váltak a nyugalmasabb elő és utószezont kedvelő, vissza-visszatérő turisták számára.

A közösségi összejövetelek nemcsak a családok összetartásában fontosak, hanem a kulturális hagyományok továbbélésének színterei is. A régi népszokásokat gyermek és felnőtt csoportok egyaránt örökítik, működik népdalkör, néptáncegyüttes és fúvószenekar, de sikerrel lép fel a rendezvényeken a Bárdos Lajos nevét viselő női kar is.

somogy.hu/balatonkeresztur/