Bagod

A település neve legkorábban 1247 – ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven. Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt „parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a „d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző.

A XIII. században (1260 körül) épült a szentpáli falurész temploma. Kisebb méretű, későromán stílusú körtemplom melyet Szent Pál tiszteletére emeltek, papját Mártonnak hívták. Egy 1492-es záloglevél a helyiséget Szentpálfalvának nevezi.

A XIV. század elején két Bagodról olvashatunk a levéltári adatokban. Alsó-Bagodról és Felső-Bagodról. Alsó-Bagodot megkülönböztetésül Egyházasbagodnak is nevezik.
A levéltári feljegyzésekben megszaporodtak a birtokbeiktatási okiratok, örökösödési viták, birtokfoglalási jegyzőkönyvek. Harc folyt a hatalomért, a földért.

A török megszállás alatt a török hivatalokban összeírás készült (defter) az adózó népesség és a termelés felmérése céljából. A hódoltság alatt a nép hordozta a terhet, fejet hajtott, mert bölcsen tudta, hogy a meghajtott fejet nem vágja le a kard. Lelkében és két keze munkájának eredményében azonban értékeket őrzött meg.
A gazdálkodó birtokosok és nagyasszonyok kertészkedtek, gyógyítottak, a papok lelki vigaszt nyújtottak, az élet meglassulva ugyan, de ment tovább.
A vasvári káptalan egy 1676-os jegyzőkönyv tanúsága szerint „értéséra adja mindenkinek, hogy a Vitenyed nevű puszta (mivel) megpusztult és lakosaitól megfosztatott, ezért adjuk Kis Andrásnak és Tot Andrásnak, megszállanak ilyenformán”. A „megszállás” utáni 6 esztendeig szabadok, utána tartoznak a káptalannak 2-2 forintot fizetni. A levéltári iratok között gyakoriak a vasvári káptalan jegyzőkönyvei, jobbágysessiok (jobbágytelkek) adományozásáról tanuskodnak. A területen ekkor kétnyomásos gazdálkodás jellemző, a rétek a Zala árterületén vannak, a távolabbiak jó szénát teremnek, csak házi szükségletre vetnek.
Az 1768-ban kelt urbárium szerint Alsó-Bagodban 20 hold szántó, 6 szekér rét van. Ekkor 6 földesúr él a faluban: Sennyeiné, Sümeghyné, Skublicsné, Forintosné és Thassy László árvái.

A XIX. Században megélénkülnek a politikai harcok. A reformpolitikusok harcolnak a feudális kötöttségek feloldásáért, a jogegyenlőségért, a polgárosodásért, amelyek a jövedelmező gazdálkodási viszonyoknak is feltételei. Ennek hatása a vármegyéket is mozgásba hozta. A Zala Megyei Közgyűlés például adakozásra hívta fel a főurakat és főpapokat. Az adományok kezdetben gyéren csordogáltak, mire Skublics Károly helyi középbirtokos felajánlotta 790 műből álló (összesen 1954 kötet) magánkönyvtárát „közhaszonra és használatra”. A könyvállomány tartalmazza többek között Rousseau és Swift műveinek francia és angol nyelvű teljes sorozatát. A könyvek ma is megvannak, megcsonkított állapotban őrzi a megyei levéltár. Szép példát mutatott a helybéli nemes úr ezzel a felajánlásával. A reformkori harcok eredményeit az 1848-as forradalom hozta meg. Megvalósult a polgári átalakulás hazánkban is.
Létrejött a kiegyezés, megindult a gazdasági fejlődés. A polgárosodás jótékony hatása érezhetővé vált. Vasútvonalak épültek, megkezdődött az ipari fejlődés, megélénkültek a külső és belső piacviszonyok. A „boldog békeidőkre” azonban rálépett a háború. A két világégés után a több évtizedes idegen rendszer következett, mely ellen az 1956-os forradalom vette fel a harcot.

A II. világháborút követően Bagod tanácsi központ jellegű település. A községi közös tanácshoz tartozik Boncodfölde, Hagyárosbörönd és Zalaboldogfa. Ekkor 6 osztályos iskolával rendelkezik, 2 tanteremben 3 tanító tanít. Az 1949-es népszámlálás adatai szerint lélekszáma 890 fő, 164 lakóházzal. A téeszesítéssel megkezdődött az elvándorlás az egerszegi munkahelyekre. Legtöbben a ruhagyárban és a tejiparban helyezkedtek el. Jó kereseti lehetőséget adott a helybéli gépállomás majd később Mezőgép ill. Zalagép. 1957-ben bővült az iskola, 2 épületben 8 osztály működött. Van művelődési háza, mozija, állatorvosa, könyvtára és boltja.

A község mai felépítését a 70 – es években nyerte el, a négy falurész egyesítésével. ( Alsó és Felsőbagod, Szentpál és Vitenyéd) Rendelkezik vezetékes vízellátással, postával, takarékszövetkezeti fiókkal, létesült óvoda és faluház is.

bagod.hu