Apácatorna

A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt.
A község neve 1908-tól Apácatorna.
Vonattal /Karakószörcsök legközelebbi állomásról/ vagy autóbusszal könnyen megközelíthető község.

A község mentén húzódik a 8-as számú főútvonal. Villanya már 1945 előtt is volt.

1959-ben művelődési házat építettek. Ezt követően tanácsi szolgálati lakással gyarapodtak. Tanácsházát 1963-ban alakították át. Orvosi rendelőt, tűzoltószertárt, autóbuszvárót létesítettek. Új ravatalozó épült 1985-86-ban.

A helyi tanács 1969. január 1-én szűnt meg. Ekkor került a tüskevári tanács kebelébe. Az iskolások és óvodások is Tüskevárra járnak.

1990. november 1-től körjegyzőséget alakított Kisberzseny és Tüskevár községekkel.
1991. január 1 óta a község önállóan gazdálkodik pénzeszközével.
Első és fontos feladata lett a testületnek a község egészséges ivóvízzel történő ellátása.

Felújították a művelődési házat, a tűzoltószertárt, a buszváró épületét és a járdákat. Hősi emlékmű készült 1992 évben. 1993-ban készült el a mini gázcseretelep. Új orvosi rendelőt alakítottak ki. Befejeződött a könyvtár felújítása. 1997-ben megvalósult a telefonprogram. A gázhálózat kiépítése befejeződött. A szennyvízhálózat építési tervei elkészültek. Az építés pályázati pénzeszköz függvénye.

A Torna-patak magas partján álló templomhoz mellékkápolnaként csatlakozik az Árpád-kori templom egykori szentélye, amely a XIII. század második felében épült. A templom átvészelte a török időket. Többszöri átépítés után 1940-ben bontották le, majd újraépítették.

A község kiemelkedő szülötte dr. Karácson Imre történetíró, aki 1863. február 12-én született. Megtanult törökül és feldolgozta a török történetírás magyar vonatkozású anyagát. A Magyar Történelmi Társulat tagja, a magyar történetírás kitűnősége 1911. május 2-án halt meg Konstantinápolyban. Győrött temették el 1911. május 14-én. Gazdag munkássága során 10 könyve és 63 jelentősebb tanulmánya jelent meg. Az első olyan európai tudós, aki bejutott a szultán levéltárába.

Apácatorna történetét először Molnár István dolgozta fel. A könyv 1942-ben készült el a veszprémi egyházmegyei könyvnyomdában.

A község hagyományos ünnepe: az áldozócsütörtöki búcsú.

A község nemzetközi kapcsolattal nem rendelkezik.

apacatorna.hu