Andrásfa

Fekvése
A Kemeneshát déli részén fekszik, a Zala folyóba ömlő Sárvíz és annak kisebb mellékágai között. A legközelebbi város Vasvár (10 km). Településszerkezete dombvidéki sorfalu.

Története
Határában őskori régészeti leletek találtak. Első írásos említése 1404-ből való (Andreasfalua), de a falu valószínűleg már az Árpád-korban létezett. 1450-ben Poss. Andafalwa, 1461-ben Poss. Andreasfalwa, 1463-ben Andrasfalua néven szerepel írott forrásokban. [1] Időrendben a Hidvégi, a Gersei, a Pethő, a Bolla majd a Farkas család birtoka volt.

Vályi András szerint „ANDRÁSFA. Magyar falu Vas Vármegyében, birtokosai Gróf Forgács, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Mór vize mellett, maga a’ helység síkos helyen fekszik, földgye középszerû, szõleje elegendõ, réttye, legelõje, és fája is elég lévén, elsõ Osztálybéli.”

Fényes Elek leírása szerint „Andrásfa, helysége Vas megye Körmendi járás délkeleti részén fekszik, határai éjszakrul Petõ Mihályfa és Péterfa helységek, keletrül Dienesfa, Lakhegy, délrül Zala megye, nyugatrul Alsó Telekes és az Ó-Sárvize. A helység nyugoti része keletnek fordult hegyoldalban, keleti része pedig lapon fekszik. Mind eddig kiterjedése felmérve nincs, mintegy 2500 holdas azonban lehet, mellybül 86 hold közös Berek felméretvén jelenleg szabályoztatik. Van nagy kiterjedésû rétje, – szõlõhegye, melly alacsony dombon való fekvése s a föld kövérsége miatt savanyus bort terem, de ha egy pár évig tartatik, jó italuvá válik.

Szántóföldje megtermi a vetemény minden nemét, különösen pedig rozsot és árpát, valamint a luczerna és lóher tenyésztésre is egy a legczélarányosabb. – A lakosok összes száma 400 lélekbül áll, kik 62 házban laknak, ezek közül 7 zsidó a többi r. k., közülök telkes csak kettõ van s ezek szerzõdésbeliek. 20 zsellér és két mester ember, a hátra lévõ számot részint nemesek, részint szabadosok egészitik ki, kik magyar ajkuak mindnyájan.”

Vas vármegye monográfiájában „Andrásfa, magyar község, körjegyzőségi székhely, 80 házzal és 615 r. kath. és ág. ev. lakossal. Postája helyben, távírója Győrvár. Határában kőkorszakbeli tárgyakat találtak. Kath. temploma nagyon régi. Földesurai a Bolla – és a Farkas -családok voltak.”

Utcarészlet1910-ben 720 magyar lakosa volt. Az 1990-ig a győrvári közös tanácshoz tartozott, azóta önálló.

Nevezetességei
Római katolikus templom (1732, barokk stílusú).

wikipedia