Hévíz Hotels

A Hévízi Gyógytó

  2010 Már 24 / #Hévíz

A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről.

A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben.

A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József – féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ”meleg, kénes tó” megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig ”Hévíz – patak” néven szerepelt.

Később a levezető vízfolyásnak ”melegér” elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 178O – ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( ”A magyar királyság geográfiája”).

Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 – ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz – völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.

A jelentősebb fejlődés lehetőségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. “Új-telepet”. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. “Hetes ház” ma is áll.
Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségü, látogatott hely lett.
A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt.
1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.

A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250.

A háborús idõszak majd az azt követõ bizonytalan politikai helyzet és a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetõvé a további fejlesztéseket. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek. 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdõtelepen. 1948-ban Hévízfürdõt államosították, a következõ évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdõkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelye. A Gyógyfürdõkórházat az 1960-as években bõvítették, korszerûsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar.