A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…

A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…

Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.

Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.

Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkány, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg.

A település a Zala folyó jobb oldalán fekszik a Zalaegerszeg – Kávás közötti úton, a megye észak-nyugati részében. A falu nem a folyó ártéri részében, hanem a domboldalba épült.

Fekvése Bókaháza a Zala völgyében a Zalai-dombság keleti felén fekszik. A Galambok–Zalaszentgrót mellékút észak-déli irányban keresztezi a települést. Ebbe fut be egy kisforgalmú út Gétye irányából. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a környező településekkel.

A falu történelmi áttekintése, múltja A település nevét 1247-ben Buchfeldenként említik elõször. Possessio Buchfeldenként a Hahóti család õsi birtoka volt 1402-ig. Az utódaik között felosztották, vagy pereskedtek a területéért. Egy 1410-ben kelt oklevél egy ilyen pereskedés részleteit ismerteti meg az utókorral.

Becsvölgye Zala megye egyik községe 25 kilométerre Zalaegerszegtől több kisebb mellékút kereszteződésében. Jellegzetes szeres település a Göcsejben. Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. Autóbuszok Zalaegerszeg felől érik el aa települést.

Fekvése A település Zala és Veszprém megye határán található,Hévíztől 20 km-re, a Balatontól 23 km-re. Nyugaton Sümegcsehi, délen Zalaszántó, keleten Sümegprága, északkeleten Sümeg a határos település.