Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.

Fekvése Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett Zalavár közelében, a Zalakomár és Sármellék között futó út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.

Balatongyörök a Balaton északi partján, a Keszthelyi-öböl szájánál fekvő település, a 71-es főút mellett. A község két vasútmegállóhellyel (Balatongyörök és Becehegy) rendelkezik a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonalon. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel és Tapolcával.

Története A terület az őskortól lakott. A római korban Pannónia provincia része volt. Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tatozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben.)

Története Tüttös (,,Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont tudni, hogy a 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt.

Fekvése Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető. A településtől nem messze található Felsőrajk vasútállomása.

Fekvése A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 6 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.