A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…
A település első említése a XIII. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
Fekvése Nagykanizsa és Letenye között fekszik. A település határában húzódik az újonnan megépült M70-es autópálya Sűrűn közlekedő autóbusz járatok kötik össze Nagykanizsa és Letenye városával.
Fekvése A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Északról Nagylengyel – Zalaegerszeg, délről pedig Nova felől közelíthető meg. Autóbuszok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült, szőlők, erdők és hegységek veszik körül. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén.
Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.
Fekvése A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 6 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.
Fekvése Zalaegerszegtől 11 kilométerre északnyugatra, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel.






