Hévízen a tradicionális magyaros konyha kedvelői éppúgy megtalálják az ízlésüknek megfelelő ételeket, mint azok, akik inkább a nemzetközi gasztronómia ízeit keresik. Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több,…

Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.

A település múltja Első írásos említése: 1288 (Zurchuk). Nevét az itt birtokos Bor(s)szörcsöki Bors családtól nyerte. A 16. sz. második felében és a 17. sz. elején puszta. Jobbágyi részét mint pusztát a Csoron család (1548), majd a veszprémi püspökség birtokolta.

A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely. Bödén a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, dombon álló Árpád-kori római katolikus templom érdemel figyelmet. A kustánszegi Helytörténeti Gyűjtemény a paraszti gazdálkodás és a falusi élet emlékeit mutatja be. A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely.

Története A terület az őskortól lakott. A római korban Pannónia provincia része volt. Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tatozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben.)

A község neve feltehetően a “páhol” igéből származtatható. Dr. Szántó Imre, a falu monográfusa szerint a környéken működő tímár foglalkozásra, a nyersbőr “páho­lására” utalt, annak a -k többes szám jelével ellátott változata.