Éttermünkben a hagyományos magyar konyha mellett bő választékot kínálunk a halból, vadból, baromfiból valamint a marha- és sertéshúsból készített ételekből. Csárdánkban a főszezoni időszakban heti három alkalommal hangulatos előzene mellet költhetik el vendégeink a vacsorát, melyhez hétfőn és csütörtökön az étlapon kívüli, különleges ajánlattal is kedveskedünk.

Hévízen a tradicionális magyaros konyha kedvelői éppúgy megtalálják az ízlésüknek megfelelő ételeket, mint azok, akik inkább a nemzetközi gasztronómia ízeit keresik. Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több,…

Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek – a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt…

Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.

A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült katolikus templomának titulusa: Keresztelő Szent János. Műemlék jellegű az 1875-ben eklektikus stílusban épített egykori Horvát-kastély.

Fekvése Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott.

A község Balatonfüredtől 10 km-re, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik, állandó lakosainak száma 350 fő. A középkor folyamán a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a veszprémi püspök voltak birtokosai.

Fekvése Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett Zalavár közelében, a Zalakomár és Sármellék között futó út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.