Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.

Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkány, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg.

Fekvése A település Zala és Veszprém megye határán található,Hévíztől 20 km-re, a Balatontól 23 km-re. Nyugaton Sümegcsehi, délen Zalaszántó, keleten Sümegprága, északkeleten Sümeg a határos település.

Bánokszentgyörgy Zala megye délnyugati részén, Nagykanizsától 28, Letenyétől 20, Zalaegerszegtől 38 km távolságra helyezkedik el. Erdős-dombos vidék övezi, az Alsó Válicka nevű patak nagy ívben szeli át. A jobb oldali rész még Göcsejhez tartozik, a bal oldali már nem. Több utcás település, utcái és útjai a domborzat irányát követik. A szeres település nyomait őrző régi magyar falu.

Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.

Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.

Fekvése Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett Zalavár közelében, a Zalakomár és Sármellék között futó út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.

Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.

Ábrahámhegy fekvése: A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2,8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez.