A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
A falu legfőbb nevezetessége a Szent László király tiszteletére szentelt templom és a személyéhez fűződő itteni legenda. A monda szerint Szent László király az ellenség elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott. Lova kitartó úszás után tudott csak partot érni egy kis szigeten.
A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely. Bödén a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, dombon álló Árpád-kori római katolikus templom érdemel figyelmet. A kustánszegi Helytörténeti Gyűjtemény a paraszti gazdálkodás és a falusi élet emlékeit mutatja be. A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely.
Fekvése Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős “dombja”- a Ság hegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.
Jelentős szőlőtermő hely, nyugodt, csendes falu. Az egykori Baltavár és Hegyhátkisbér egyesüléséből keletkezett. Mindkettő Árpád-kori eredetű település, de Baltavár, melyet eredetileg Mártonfalvának hívtak, csak a török végvári időkben kapta mai nevét. A névadó erődítmény a századunkban lebontott romantikus stílusú Thurn-Taxis hercegi kastély előzménye lehetett.
Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik.
Balatoncsicsó a Balaton-felvidék kistelepülése a tótól 8 km-re, a Zánkát Nagyvázsonnyal összekötő úttól 2 km-re található. Gyönyörű szőlőhegyek ölelésében fekszik az alig 180 lakost számláló község. A belterületi ingatlanok 15-20 %-a üdülő ingatlanként funkcionál.
A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt.
Alsóújlak 632 fő lakosú kisközség. Nyugat-dunántúlon, Vas-megyének délkeleti részén, nyugat-kelet felé húzódó kemenesaljai dombvonulat közepe táján a Rába folyó jobb partján, Vasvár város szomszédságában fekszik. Dombok és völgyek váltják egymást, gyönyörű kilátással. A vidék útjaik 70 éves hársfa sorok szegélyezik. A 8-as számú út a falut két részre osztja.






