Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.

Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkány, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg.

Bucsuta egy zalai kisközség, melynek lakosai mindig arra törekedtek, hogy a falu épüljön, szépüljön akár társadalmi munkában is. A lakosság összefogására nem lehet panasz, mindent megtesznek azért, hogy a település igazodjon a kor követelményeihez.

A település múltja Első írásos említése: 1288 (Zurchuk). Nevét az itt birtokos Bor(s)szörcsöki Bors családtól nyerte. A 16. sz. második felében és a 17. sz. elején puszta. Jobbágyi részét mint pusztát a Csoron család (1548), majd a veszprémi püspökség birtokolta.

Elõször 1412-ben említik, Sarosbodorfalu néven. A török dúlás idején elpusztult. A középkori eredetû templom romjai az elmúlt században még megvoltak, a legenda szerint barátok éltek itt. Istentisztelet alatt a törökök megtámadták a templomot és sok embert megöltek. A község belterületén temetõre bukkantak, ahol tömegsírok, pénzek kerültek a felszínre, amelyek az 1500-as évekre utalnak.

A település első említése a XIII. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.

Fekvése Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a partmenti fél-egy km széles síkságba.

Fekvése A Balatontól mindössze nyolc kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és keletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es úton Kővágóörs és Köveskálon át, Tapolca felől Monostorapátin keresztül.

A Tapolcai-medence peremén helyezkedik el Balatonederics. Vulkánikus földkúpoktól – Szent-György hegytől, Csobánctól- félkörben fogva található. A hegységek, a dombság, a síkság a Balaton és a patakok változatossá teszik a tájat. A hegyek zöldjei közül ki-kinéző fehér dolomitrögök még jobban kiemelik a táj változatos szépségét.

Története A terület az őskortól lakott. A római korban Pannónia provincia része volt. Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tatozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben.)