A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkány, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg.
Bucsuta egy zalai kisközség, melynek lakosai mindig arra törekedtek, hogy a falu épüljön, szépüljön akár társadalmi munkában is. A lakosság összefogására nem lehet panasz, mindent megtesznek azért, hogy a település igazodjon a kor követelményeihez.
A falu legfőbb nevezetessége a Szent László király tiszteletére szentelt templom és a személyéhez fűződő itteni legenda. A monda szerint Szent László király az ellenség elől menekülve Kanizsán a mocsárba ugratott. Lova kitartó úszás után tudott csak partot érni egy kis szigeten.
A település a Becsehely–Bak fontosabb mellékút – amelyen Letenye és Zalaegerszeg közúti összeköttetése biztosított – mentén hosszában terül el, nyugat felé Bázakerettyével köti össze egy aszfaltút. Jó autóbuszközlekedéssel rendelkezik, elsősorban a Letenye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felől érkező járatok érintik.
A település a Zala folyó jobb oldalán fekszik a Zalaegerszeg – Kávás közötti úton, a megye észak-nyugati részében. A falu nem a folyó ártéri részében, hanem a domboldalba épült.
Fekvése Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén a Belső-Somogyi dombság peremén fekszik. A településen keresztezik egymást a 61-es, és a 68-as főútvonalak, valamint áthalad rajta a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonal.
A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült katolikus templomának titulusa: Keresztelő Szent János. Műemlék jellegű az 1875-ben eklektikus stílusban épített egykori Horvát-kastély.
Bodrog egy történelmi emlékhelyet őrző falu a belső-somogyi Koppány-völgyben, melyet Budapesről Fonyód Balatonboglár felől, valamint Marcali, illetve a megyeszékhely; Kaposvár felől lehet megközelíteni. A település a megye középső területeire jellemző lankás homokvidék peremén fekszik a 6706. sz. Hetes Osztopán közti kisforgalmi összekötő út mentén.
Közlekedés A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a megye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.






