Fekvése Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott.

Fekvése Balatonmagyaród a Kis-Balaton mellett Zalavár közelében, a Zalakomár és Sármellék között futó út mellett fekszik, autóbusszal leginkább Zalakomárról jól megközelíthető, de érkezik járat ide Keszthelyről is. A település területének egy jelentős hányada a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védettsége alatt áll.

Fekvése A Balatontól mindössze nyolc kilométerre, a Henyei-hegy keleti lábánál fekvő kis település. Délről Köveskál, nyugatról Monostorapáti, északról Kapolcs és keletről Monoszló határolja. Csak közúton érhető el a település, a Balaton felől a 71-es úton Kővágóörs és Köveskálon át, Tapolca felől Monostorapátin keresztül.

Balatonberény területe a régészeti feltárások tanúsága szerint nagyjából 6.500 éve folyamatosan lakott. Már az újkőkor embere is megfordult e vidéken, de vannak leletek a bronzkorból is. A rómaiak nyomát is őrzi településünk: a Balaton medrében a híres régész, Rómer Flóris római kutat és téglákat talált, valamint a község más részeiről római sírok és pénzérmék kerültek elő.

Fekvése Bak a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.

A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái – köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajziadottságainak – már a történelem korai időszakában is szinte hívogatoan hatottak az egyes őskori és ókori törzse, népek, kultúrák embercsoportjaira, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor urnamezős kultúrájának nevezett pásztoraitól a harcsias keltákon át a rómaiaig.

Az ötszáz lélekszámú település Zalaegerszegtől 15 kilométerre délnyugatra, dombok között fekszik. Legnagyobb patakja a Pálosfai-patak. Első említése már 1128-ból ismert. Jézus szíve római katolikus templomát 1933-34-ben építették.

Alsóújlak 632 fő lakosú kisközség. Nyugat-dunántúlon, Vas-megyének délkeleti részén, nyugat-kelet felé húzódó kemenesaljai dombvonulat közepe táján a Rába folyó jobb partján, Vasvár város szomszédságában fekszik. Dombok és völgyek váltják egymást, gyönyörű kilátással. A vidék útjaik 70 éves hársfa sorok szegélyezik. A 8-as számú út a falut két részre osztja.

Fekvése A település a Szévíz észak-déli völgyében hosszan terül el, egy kilométerre a 76-os jelzésű úttól, Zalaegerszegtől 6 km-re. A települést a Szombathelyet Nagykanizsával összekötő vasútvonal érinti, rendszeresen jár autóbusz a megyeszékhely (Zalaegerszeg) felé.

Ajkarendek, első említése 1270-ben Rynnek néven fordul elő. Szent Márton tiszteletére épült temploma már az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben szerepel. A törökök 1550 elfoglalták és felégették a falut. Lakói 1700 után reformátusok lettek. 1788-ban Bajzáth József veszprémi püspök katolikus németekkel telepítette újra.