Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.

Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.

A több mint 500 éves település virágzó hagyományai, építészeti látnivalói, hagyományos rendezvényei jelentős idegenforgalmi vonzerővel bírnak. A 15- 16. században nagy számú dalmát, ill. illír, horvát nemzetiségű család telepedett le a területen, és az általuk hozott tradíciók átfonták az itt élők életét. Kialakult egy olyan jellegzetes kultúra, amely csak erre a közösségre jellemző.

A település a Becsehely–Bak fontosabb mellékút – amelyen Letenye és Zalaegerszeg közúti összeköttetése biztosított – mentén hosszában terül el, nyugat felé Bázakerettyével köti össze egy aszfaltút. Jó autóbuszközlekedéssel rendelkezik, elsősorban a Letenye, Nagykanizsa és Zalaegerszeg felől érkező járatok érintik.

Fekvése Bókaháza a Zala völgyében a Zalai-dombság keleti felén fekszik. A Galambok–Zalaszentgrót mellékút észak-déli irányban keresztezi a települést. Ebbe fut be egy kisforgalmú út Gétye irányából. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a környező településekkel.

A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült katolikus templomának titulusa: Keresztelő Szent János. Műemlék jellegű az 1875-ben eklektikus stílusban épített egykori Horvát-kastély.

Közlekedés A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a megye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.

Bejcgyertyános ötszáz feletti lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra utaló módon is helyezkednek el házai. A mai település 1928-ban jött létre Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésekor.

Becsvölgye Zala megye egyik községe 25 kilométerre Zalaegerszegtől több kisebb mellékút kereszteződésében. Jellegzetes szeres település a Göcsejben. Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. Autóbuszok Zalaegerszeg felől érik el aa települést.

Fekvése Nagykanizsa és Letenye között fekszik. A település határában húzódik az újonnan megépült M70-es autópálya Sűrűn közlekedő autóbusz járatok kötik össze Nagykanizsa és Letenye városával.