Története A terület az őskortól lakott. A római korban Pannónia provincia része volt. Az Árpád-korban a fehérvári uradalomhoz tatozott, mint Dörgicse része (először Dergecheként említik 1055-ben.)
Fekvése Bak a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.
A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt.
Fekvése Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető. A településtől nem messze található Felsőrajk vasútállomása.
Fekvése A Zalai-dombságban fekszik, a Principális-csatorna és Zala folyó között. A településre ritkán jár menetrend szerinti volán busz. A falutól egy kilométerre lévő 76-os számú főúton az Almásházi elágazó megállónál a Zalaegerszeg és Keszthely között közlekedő – menetrend szerinti – buszok nagy része megáll.
Fekvése Zalaegerszegtől 11 kilométerre északnyugatra, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel.
Ajkarendek, első említése 1270-ben Rynnek néven fordul elő. Szent Márton tiszteletére épült temploma már az 1332-ben kelt pápai tizedjegyzékben szerepel. A törökök 1550 elfoglalták és felégették a falut. Lakói 1700 után reformátusok lettek. 1788-ban Bajzáth József veszprémi püspök katolikus németekkel telepítette újra.
Fekvése A város a Bakony-hegységet északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd, Úrkút és Nagyvázsony a szomszédos települések.
Ábrahámhegy fekvése: A Balaton északi partján, a Badacsony-hegytől keletre, Révfülöp községtől 5 km-re, a 71-es út mentén található Ábrahámhegy. 2,8 km-es tóparti szakasz, 7 km2 terület és 5 km2 vízfelület tartozik a településhez.






