A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…

A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…

Fekvése A Bakony utolsó nyúlványának, a Rendeki vagy a sokak által mondott Csúcsoshegy (374 m ) lábánál fekszik. Határoló települései: Sümeg, Nagytárkány, Nyirespuszta, Gyepükaján, Zalagyömörő, Szentimrefalva. A falu nagy része a domb kisebb-nagyobb kiemelkedésein terül el, így egyes utcáiban jelentős szintkülönbség-emelkedés figyelhető meg.

Fekvése A község Zalaszentbalázstól nyugatra hatalmas erdőségek között fekszik. A Kürtösi-patak folyik át a falun, régen Malomároknak nevezték. Határa dombos, agyagos, árkokkal szabdalt. Nehezen megközelíthető volt egészen 1967-ig, amikor épült köves útja.

A település múltja Első írásos említése: 1288 (Zurchuk). Nevét az itt birtokos Bor(s)szörcsöki Bors családtól nyerte. A 16. sz. második felében és a 17. sz. elején puszta. Jobbágyi részét mint pusztát a Csoron család (1548), majd a veszprémi püspökség birtokolta.

Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar avar és gát szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgata -ként említették.

Bodrog egy történelmi emlékhelyet őrző falu a belső-somogyi Koppány-völgyben, melyet Budapesről Fonyód Balatonboglár felől, valamint Marcali, illetve a megyeszékhely; Kaposvár felől lehet megközelíteni. A település a megye középső területeire jellemző lankás homokvidék peremén fekszik a 6706. sz. Hetes Osztopán közti kisforgalmi összekötő út mentén.

Elõször 1412-ben említik, Sarosbodorfalu néven. A török dúlás idején elpusztult. A középkori eredetû templom romjai az elmúlt században még megvoltak, a legenda szerint barátok éltek itt. Istentisztelet alatt a törökök megtámadták a templomot és sok embert megöltek. A község belterületén temetõre bukkantak, ahol tömegsírok, pénzek kerültek a felszínre, amelyek az 1500-as évekre utalnak.

A falu történelmi áttekintése, múltja A település nevét 1247-ben Buchfeldenként említik elõször. Possessio Buchfeldenként a Hahóti család õsi birtoka volt 1402-ig. Az utódaik között felosztották, vagy pereskedtek a területéért. Egy 1410-ben kelt oklevél egy ilyen pereskedés részleteit ismerteti meg az utókorral.

Fekvése Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős “dombja”- a Ság hegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.