Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.
Jelentős szőlőtermő hely, nyugodt, csendes falu. Az egykori Baltavár és Hegyhátkisbér egyesüléséből keletkezett. Mindkettő Árpád-kori eredetű település, de Baltavár, melyet eredetileg Mártonfalvának hívtak, csak a török végvári időkben kapta mai nevét. A névadó erődítmény a századunkban lebontott romantikus stílusú Thurn-Taxis hercegi kastély előzménye lehetett.
Bánokszentgyörgy Zala megye délnyugati részén, Nagykanizsától 28, Letenyétől 20, Zalaegerszegtől 38 km távolságra helyezkedik el. Erdős-dombos vidék övezi, az Alsó Válicka nevű patak nagy ívben szeli át. A jobb oldali rész még Göcsejhez tartozik, a bal oldali már nem. Több utcás település, utcái és útjai a domborzat irányát követik. A szeres település nyomait őrző régi magyar falu.
A község Balatonfüredtől 10 km-re, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik, állandó lakosainak száma 350 fő. A középkor folyamán a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a veszprémi püspök voltak birtokosai.
Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült, szőlők, erdők és hegységek veszik körül. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén.
Hagyományos fürdőváros. Múltjáról a rádpusztai romtemplom XIII. századi maradványai, a késő barokk Szent Donát kápolna, kúriák és udvarházak mesélnek. Természeti értékei közül a Szalay-udvarház parkja, valamint az Irma-pusztai halastórendszer nevezetes.
A Balaton déli partján, annak is a nyugati végén található Balatonkeresztúr, éppen ott, ahol a tó mellett futó 7-es főút Nagykanizsának tartva délre kanyarodik. Utak és vasutak kereszteződésében fekszik a település, egyes feltételezések szerint e sajátosságra utalhat a neve is, bár az eredetről számos elképzelés él.
Fekvése Zalaegerszegtől 11 kilométerre északnyugatra, a Zala folyó mentén helyezkedik el. A települést keleten és nyugaton szőlőhegyek veszik körül. A községtől nem messze található Zalaszentiván vasútállomása. Sűrű autóbusz-összeköttetésben áll a megyeszékhellyel, Zalaegerszeggel.






