A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentős eredményeket hoztak a 2OO1. esztendőben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A…
A XVIII. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségből, s a század végén megszületett Hévízfürdő.1731 – ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeiről. A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben. A század vége…
Hévíz számtalan tartalmas kulturális és szabadidős programot kínál az idelátogatóknak. Színes programok gondoskodnak róla, hogy mindig legyen valami, amiért érdemes Hévízre látogatni, legyen az a júniusi Pünkösdi Fesztivál, a méltán híres Borfesztivál augusztusban, a szeptemberi Egregyi Szüret, irodalmi találkozók és koncertek, táncfesztiválok vagy operettestek. A városban olyan különleges művészeti csoportok tevékenykednek, mint a Musica Antiqua régizene együttes vagy a Hévízi…
Hévízen a tradicionális magyaros konyha kedvelői éppúgy megtalálják az ízlésüknek megfelelő ételeket, mint azok, akik inkább a nemzetközi gasztronómia ízeit keresik. Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több,…
Éljük át a mozgás felszabadító érzését, óvjuk egészségünket varázslatos tájakon, utánozhatatlan élményekkel gazdagodva – ezt jelenti Hévízen és környékén az aktív üdülés. Minden évszakban egyaránt minden korosztály számára fontos a rendszeres testmozgás, mert hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez, megfelelő kondíció fenntartásához, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol…
Egy hévízi kúra nemcsak gyógyításra, hanem megelőzésre, pihenésre, kikapcsolódásra is kiválóan alkalmas. Az egyre növekvő igényekhez igazodva bőséges kínálatból válogathatnak a wellness és az egészséges életmód hívei is. Rohanás. Manapság sajnos ez a megfelelő szó életvitelünk jellemzésére. Ezért az embernek szüksége van arra, hogy időközönként elszakadjon megszokott környezetétől, nyugodt környezetben pihenhessen, gondos hozzáértő kezek kényeztessék. Hévízen az év minden szakában…
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek – a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt…
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal…
Zala megye legősibb települése, a Zalaegerszegtől 5 km-re délre, a Csengő patak által körülölelt 535 lakosú Csatár, melynek első említése már 1141-ből való: Chitary. Az 1100-as évek közepén már Bencés Apátság működött itt. Római katolikus templomát a 13. században építették román stílusban, majd 1738-ban barokk ízlés szerint állították helyre.
Csapi Zala megye déli részén, Nagykanizsától északkeletre fekvő kistelepülés. Önkormányzata Nagyrécse községben működik. A település közúton Galambok és Zalasárszeg felől érhető el egy-egy három, illetve négy kilométeres bekötőúton a 7-es főút felől.
Története Tüttös (,,Teu Teus”) formában Bakkal együtt 1239-ből való első említése. A település középkori történelme nem ismeretes, de feltételezhető, hogy Bakkal együtt cserélt gazdát. Azt viszont tudni, hogy a 16. században teljesen elnéptelenedett a törökök pusztítása miatt.
Fekvése Bak a 75-ös (Keszthely – Rédics), illetve 74-es (Nagykanizsa – Vasvár) számú főút kereszteződésében fekvő község. Vonattal Zalaegerszegről és Lentiről elérhető. A településen számos távolsági autóbusz is keresztülhalad, összeköttetésben áll Lentivel, Zalaegerszeggel, Nagykanizsával és Budapesttel is.
A település neve legkorábban 1247 – ből származó feljegyzésben szerepel Wythenyed néven. Bagod neve a Bog kezdetű szláv eredetű férfinév volt “parancsnok, úr, vezér” jelentésű. Ehhez járult a “d” kicsinyítő, illetve becézőnév képző.
A 940 lakosú település nagy része a mai napig megőrizte hamisítatlan falusi jellegét. A középkorban egytelkes nemesek lakták, később Nemestördemicnek nevezték, ezzel is jelölve lakosainak társadalmi helyzetét. A török háborúk pusztítását túlélte, 1848-ig nemesi falu maradt.
A Badacsony-hegynek a Balatonra néző lankái – köszönhetően a hely kedvező és vonzó természetföldrajziadottságainak – már a történelem korai időszakában is szinte hívogatoan hatottak az egyes őskori és ókori törzse, népek, kultúrák embercsoportjaira, amelyek közül számos régészetileg is azonosított etnikum hagyta a vidék földjében tárgyi emlékeinek maradványait: a késő-bronzkor urnamezős kultúrájának nevezett pásztoraitól a harcsias keltákon át a rómaiaig.
Az ötszáz lélekszámú település Zalaegerszegtől 15 kilométerre délnyugatra, dombok között fekszik. Legnagyobb patakja a Pálosfai-patak. Első említése már 1128-ból ismert. Jézus szíve római katolikus templomát 1933-34-ben építették.
A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a somlói vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadak Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt.
Fekvése A Kemeneshát déli részén fekszik, a Zala folyóba ömlő Sárvíz és annak kisebb mellékágai között. A legközelebbi város Vasvár (10 km). Településszerkezete dombvidéki sorfalu.
Alsóújlak 632 fő lakosú kisközség. Nyugat-dunántúlon, Vas-megyének délkeleti részén, nyugat-kelet felé húzódó kemenesaljai dombvonulat közepe táján a Rába folyó jobb partján, Vasvár város szomszédságában fekszik. Dombok és völgyek váltják egymást, gyönyörű kilátással. A vidék útjaik 70 éves hársfa sorok szegélyezik. A 8-as számú út a falut két részre osztja.
Fekvése Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető. A településtől nem messze található Felsőrajk vasútállomása.
Hévíz Online