A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középső újkőkortól kezdetien ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelőző karoling korig (Kr.u.IX.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentősebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületû római korridoros villa, amely központi fűtéssel is rendelkezett.

A régészeti feltárást követően 2004-ben Hévíz Városa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával római kori romkertet alakított ki a területen. A késõ császárkorból való az egregyi ” római sír ”, továbbá a hévízi tó közelében, a Margit – villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkõ. Az említett leletek alapján feltételezhetõ, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra – kender, len, bõrmunkákra – használták a tó vizét.

Az egregyi tempolom

A honfoglalást követõen a kora középkor évszázadaiban több Páh nevû falu alakult ki a környéken, például Bõr – páh ( ma Alsópáhok), vagy Szentandrás – páh ( késõbb Hévízszentandrás) , melyek az egykori lakosság foglalkozására utalnak.

Hévíznek a neve elsõként egy 1328. március 28 – án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás – páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (”ad locum vulgariter heuvyz dictum”). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint ”folyó, meleg forrást” jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetõségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ”hévízeknek ”igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytõl sokat szenvedõ végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtõzködõ hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdõzésre. A XVII. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.

1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es években sorra újították fel az itt található szakszervezeti üdülõket. Az 1980-as évek közepétõl látványosan megemelkedett a nyugatról érkezõ vendégek száma. Egyre fontosabbá volt a magánszoba-kiadás is.

Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése – a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat.

Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdést hozott a településnek.

Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. 2004-ben Hévíz Városa lehetőséget kapott arra, hogy – a magyar állam 74%-os részvétele mellett – 26%-os tulajdonrésszel alapítója legyen a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-nak. A korábbi intézmény a várostól függetlenül működött, így a vendégek igénye alapján is megfogalmazódó fejlesztési szándékokat nem erősíthették a helyi források. A közhasznú társaság, mely az állami tulajdonban maradt gyógytavat és annak létesítményeit kezeli, dinamikus változás letéteményese. 2005 nyarán megkezdődött a hévízi tófürdő épületegyüttesének teljes körű rekonstrukciója.

A két éves felújítás végeredményeként európai színvonalú, minden eddiginél szélesebb körű szolgáltatást biztosító gyógyászati és rekreációs központ valósul meg a világ legnagyobb, közvetlen fürdőzésre is alkalmas gyógytaván.

Hévíz 1992 május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát.

A XXI. század elején Hévíz nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legkedveltebb – az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ városa.

A hévízi forrástó vizének első tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti főorvosa és fizikusa végezte el 1769 – ben.

A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József – féle 1783. évi, első katonai felmérés térképén a ”meleg, kénes tó” megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belőle kivezető malomér pedig ”Hévíz – patak” néven szerepelt.

Később a levezető vízfolyásnak ”melegér” elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 178O – ban jelent meg először nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvű munkájában ( ”A magyar királyság geográfiája”).

Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 – ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz – völgy értékét a XVIII. században elsõsorban a malmok és a néhol kitûnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme.

A jelentősebb fejlődés lehetőségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel később a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerződés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetően az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. “Új-telepet”. 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. “Hetes ház” ma is áll.
Az építkezéseknek köszönhetően a fürdőtelep egyre inkább országos jelentőségü, látogatott hely lett.
A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt.
1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól.

A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250.

A háborús idõszak majd az azt követõ bizonytalan politikai helyzet és a tulajdonos Festetics család távozása nem tette lehetõvé a további fejlesztéseket. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek. 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdõtelepen. 1948-ban Hévízfürdõt államosították, a következõ évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdõkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelye. A Gyógyfürdõkórházat az 1960-as években bõvítették, korszerûsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar.

Színes programok gondoskodnak róla, hogy mindig legyen valami, amiért érdemes Hévízre látogatni, legyen az a júniusi Pünkösdi Fesztivál, a méltán híres Borfesztivál augusztusban, a szeptemberi Egregyi Szüret, irodalmi találkozók és koncertek, táncfesztiválok vagy operettestek.

A városban olyan különleges művészeti csoportok tevékenykednek, mint a Musica Antiqua régizene együttes vagy a Hévízi Táncstúdió.

Hévíz Galéria és Városi Könyvtár

A Hévízi- tó fürdő szomszédságában a Deák téren található a Móricz Zsigmond Városi Könyvtár és a Hévíz Galéria, mely egyben a város kulturális központja is. A  könyvtárban magyar és idegen nyelvű könyvek egyaránt kölcsönözhetőek.
Az emeleti kiállító terem egész évben állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont.
Az üvegkupolával fedett átriumban májustól-októberig különböző kulturális és szórakoztató programok láthatóak.
Hévíz Galéria nyitvatartási idő:
hétfőtől-péntekig 10-16 óráig
szombaton   9-12 óráig

Városi Könyvtár nyitvatartási idő:
hétfő szünnap
keddtől-péntekig  9-12 óráig és 13-17 óráig
szombat 9-12 óráig

Hévízi Muzeális Gyűjtemény

A Fontana Filmszínház (Rákóczi u. 9.) emeletén található meg a Hévízi Muzeális Gyűjtemény.  A múzeumban az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is megtekinthetőek. Az ide látogatók az állandó kiállításon megismerkedhetnek Hévíz 210 éves múltjával a helytörténeti kiállító teremben, valamint megnézhetik a múzeumban kialakított  id. dr. Moll Károly emlékszobát, melyet a híres hévízi orvosok emlékére hoztak létre.
Az épület külső homlokzatát Németh János Munkácsy-díjas keramikusművész Forrás című alkotása díszíti.

Aquamarin Képzőművészeti Galéria
A Hotel Aquamarin 2004-ben – a szálloda épületnek átalakításakor – önálló galériát létesített, ahol rendszeresen képzőművészeti kiállítás várja a kultúra iránt érdeklődőket. A tárlatok megnyitóján személyesen is találkozhat a közönség a képzőművészekkel.

Magyar Csárda Galéria
A Magyar Csárda a vendéglátóhelyi működést kiegészítve hozta létre 2000-ben a képzőművészeti galériát. A Csárda Galéria a bemutatkozási lehetőség mellett jutalék nélküli értékesítést biztosít a művészeknek.

A hévízi étlapokon mindig találhat a vendég valami újat, különlegeset, de a tradicionális konyha remekei sem hiányoznak az éttermi kínálatból. A városban több, nemzetközileg is elismert kiváló séf dolgozik, akik különleges, egyedi finomságokkal kápráztatják el a betérô vendégeket.

Valódi csárdák, cukrászdák, kávéházak mellett, a régi pincék, szőlőhegyek között hangulatos kiskocsmák, vendéglők várják a látogatókat. 2008-ban a Bezerics – Németh Borház Kft. Sauvignon Blanc száraz fehér bora (2007-es évjárat) viselheti a Hévíz Város Bora címet. Második alkalommal került megválasztásra a város bora, melynek keretében idén tizenhárom bor közül választotta ki a szakmai zsűri a megtisztelő cím tulajdonosát. Míg tavaly kizárólag cserszegi fűszeresekkel nevezhettek a pincészetek, addig idén szélesedett a választék.

Minden évszakban egyaránt minden korosztály számára fontos a rendszeres testmozgás, mert hozzájárul a szellemi képességek megőrzéséhez, megfelelő kondíció fenntartásához, a szervezet ellenálló képességének növeléséhez. Minél hosszabb ideig tart és minél intenzívebb a mozgás, annál jelentősebb pozitív hatást gyakorol az agyra, állítja egy hosszabb időn át végzett európai felmérés.

Legyen az séta a Zalai dombság lankáin, vagy természetjárás a Keszthelyi hegység erdeiben, Hévíz környékén a táj szinte kínálja magát egy kiadós gyalogtúrára. Kiépített kerékpárút indul a városból, hogy a vendégek két keréken is élvezhessék az egyedülálló táj nyújtotta értékeket.

Rohanás. Manapság sajnos ez a megfelelő szó életvitelünk jellemzésére. Ezért az embernek szüksége van arra, hogy időközönként elszakadjon megszokott környezetétől, nyugodt környezetben pihenhessen, gondos hozzáértő kezek kényeztessék. Hévízen az év minden szakában lehetőség nyílik a feltöltődésre, a nyugodt és aktív pihenésre egyaránt. Hévízen lelassul az idő, a tó simogató vizében ellazul a test, az ember újult erőre kap.

Az évi csapadékmennyiség 679 mm, s évente közel 2000 órát süt a nap. A kiegyenlített hőmérséklet miatt a nyári hőség mérsékeltebb, a tél viszont enyhébb. Az évi középhőmérséklet 11,2 °C. A fürdőhely levegője tiszta, por és páramentes. A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé.

A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fajai: az akác, a bálványfa és a juhar különböző változatai. Az állományban található 100 éves vagy annál is idősebb gyertyán egyedek a múltat idézik.

A templomkertben 1817-ből származó kőkereszt áll. Nepomuki Szt. János XVIII. Századi barokk stílusú szobra a templomhoz vezető út mellett áll. A két településrésze között szép környezetben lévő horgásztó nyújt kikapcsolódási lehetőséget.

valicka.hu

Autóbuszok sűrűn érintik a települést, és kötik össze Nagykanizsával, Zalakomárral és Zalakarossal.

Története
A település első említése 1302-ből való Chopiként. A Kanizsát 1600-ban elfoglaló törökök teljesen elpusztították a települést, amely csak a XVIII. században éledt újjá.

A XIX. század végén gróf Niczky Malvin trencsényi birtokos vadászkastélyt épített Csapin, illetve nevéhez köthető a szőlőművelés meghonosítása is.

Iskolája 1972-ben épült, a vezetékes ivóvizet, telefont és gázt pedig az 1990-es években vezették be.

wikipedia