Fekvése A település a Göcsej domboldalain fekszik. A falu szeres település, azaz egy domb tetején fekszik. Északról Nagylengyel – Zalaegerszeg, délről pedig Nova felől közelíthető meg. Autóbuszok kötik össze Lentivel és Zalaegerszeggel.
Archive for május, 2008
Bánokszentgyörgy Zala megye délnyugati részén, Nagykanizsától 28, Letenyétől 20, Zalaegerszegtől 38 km távolságra helyezkedik el. Erdős-dombos vidék övezi, az Alsó Válicka nevű patak nagy ívben szeli át. A jobb oldali rész még Göcsejhez tartozik, a bal oldali már nem. Több utcás település, utcái és útjai a domborzat irányát követik. A szeres település nyomait őrző régi magyar falu.
Az 585 lakosú település a Balatontól délre 3 km távolságra fekszik. Balatonkeresztúrról a 7-es főútról, Marcali irányában a 68-as főútról közelíthető meg. A főút kétoldalán húzódik 2,5 km hosszban.
A község Balatonfüredtől 10 km-re, a Tihanyi-félsziget szomszédságában fekszik, állandó lakosainak száma 350 fő. A középkor folyamán a tihanyi apátság, a veszprémi káptalan és a veszprémi püspök voltak birtokosai.
Az egykori kis halászfalu a part menti dombokra épült, szőlők, erdők és hegységek veszik körül. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén.
Római és népvándorlás kori leltek is bizonyítják, hogy Balatonszentgyörgy és Fenékpuszta között ősi, balatoni átkelőhely volt. Területünkön az első ismert helységnév Besenyő, a honfoglalás utáni időből. Nevét a letelepített besenyőkről kapta. Még a XIV. században is ezen a néven említik.
Fekvése Balatonszemes a Balaton déli partján, Balatonlelle és Balatonszárszó illetve Balatonőszöd között fekszik. Vasúton a Budapest-Nagykanizsa vonalon, közúton a 7-es főúton, illetve az M7-es autópályán közelíthető meg (távolsága Budapesttől 130 km). A Külső-Somogyi dombvidék északi, Balatonra néző lejtőire települt, melyek a község területén majdnem mindenütt meredek letöréssel mennek át a partmenti fél-egy km széles síkságba.
Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.
Története A terület már a római kortól lakott, ezt római villák maradványai is bizonyítják. A honfoglalás után fejedelmi szálláshely volt, lakói halászattal, állattartással, nádvágással foglalkoztak. Először 1328-ban említik a községet.
Fekvése Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombvidék területén, a Balaton déli partjának közepén terül el.






