Fekvése Vas megye keleti szélén, a Kisalföld legdélibb csücskében, Kemenesalja szelíd, lankás vidékének két jelentős “dombja”- a Ság hegy és a Somló- között terül el Boba község. A szomszédos Nemeskocs, mellyel Boba közigazgatási egységet alkot, szintén kisközség, Bobától északra fekszik.
Archive for május, 2008
A település első említése a XIII. század elejéről való, ekkor Zalavár és a pornói apátság volt a terület birtokosa. Később egyre többször találkozni a Bezerédj (Bezerédi, Bezerédy) családnévvel, akik 1359-től a terület birtokosai lettek.
Jelentős szőlőtermő hely, nyugodt, csendes falu. Az egykori Baltavár és Hegyhátkisbér egyesüléséből keletkezett. Mindkettő Árpád-kori eredetű település, de Baltavár, melyet eredetileg Mártonfalvának hívtak, csak a török végvári időkben kapta mai nevét. A névadó erődítmény a századunkban lebontott romantikus stílusú Thurn-Taxis hercegi kastély előzménye lehetett.
Bejcgyertyános ötszáz feletti lakosú, soros beépítésű, szalagtelkes község, amelynek egyes részein a halmaz településmódra utaló módon is helyezkednek el házai. A mai település 1928-ban jött létre Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésekor.
Becsvölgye Zala megye egyik községe 25 kilométerre Zalaegerszegtől több kisebb mellékút kereszteződésében. Jellegzetes szeres település a Göcsejben. Hét kisebb, dombra épült településrész (szeg): Barabásszeg, Kereseszeg, Kislengyel, Pajzsszeg, Salomfa, Vargaszeg és Vörösszeg alkotja. Autóbuszok Zalaegerszeg felől érik el aa települést.
Fekvése Nagykanizsa és Letenye között fekszik. A település határában húzódik az újonnan megépült M70-es autópálya Sűrűn közlekedő autóbusz járatok kötik össze Nagykanizsa és Letenye városával.
Fekvése A település Zala és Veszprém megye határán található,Hévíztől 20 km-re, a Balatontól 23 km-re. Nyugaton Sümegcsehi, délen Zalaszántó, keleten Sümegprága, északkeleten Sümeg a határos település.
Története A település mint Bázakerettye csak 1937 óta létezik, előtte két önálló településből Bázából és Kerettyéből állt. Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való, Kerettye – jelentése vakondok (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.
Fekvése Batyk a legészakibb Zala menti település. A falu a Zalaegerszeg és Sümeg között fekvő fontosabb mellékút mellett fekszik. Vasúti csomópont, vasútállomásán (Zalabér-Batyk) találkozik a Zalaegerszeget Celldömölkkel és Budapesttel összekötő fővonal a zalaszentgróti szárnyvonallal, amely valaha egészen Balatonszentgyörgyig húzódott.
A Balaton-felvidék középső részén, Nagyvázsony közelében fekszik a 120 lakosú település, mely a középkorban a vázsonykői várbirtok jobbágyfaluja volt. A török hódítás után elnéptelenedett és két falumagra különült, Magyar- és Németbarnagra, nevében őrizve lakosainak nemzetiségét.






