Nevének eredetére több elképzelés is született, a legvalószínűbb szerint a magyar avar és gát szavak összetételéből származik. 1356-ban Oborgata -ként említették.

A település a Zala folyó jobb oldalán fekszik a Zalaegerszeg – Kávás közötti úton, a megye észak-nyugati részében. A falu nem a folyó ártéri részében, hanem a domboldalba épült.

Fekvése Bókaháza a Zala völgyében a Zalai-dombság keleti felén fekszik. A Galambok–Zalaszentgrót mellékút észak-déli irányban keresztezi a települést. Ebbe fut be egy kisforgalmú út Gétye irányából. Rendszeres autóbusz-összeköttetésben áll Keszthellyel, illetve a környező településekkel.

Fekvése Böhönye Somogy megye nyugati felének közepén a Belső-Somogyi dombság peremén fekszik. A településen keresztezik egymást a 61-es, és a 68-as főútvonalak, valamint áthalad rajta a Balatonszentgyörgy-Somogyszob vasútvonal.

A 8-as főút mellett elhelyezkedő település első okleveles említése 1387-ből származik. Ennél jóval régebbi lehet, mert neve a honfoglalókra jellemző török eredetű személynév. 1756-ban épült katolikus templomának titulusa: Keresztelő Szent János. Műemlék jellegű az 1875-ben eklektikus stílusban épített egykori Horvát-kastély.

Bodrog egy történelmi emlékhelyet őrző falu a belső-somogyi Koppány-völgyben, melyet Budapesről Fonyód Balatonboglár felől, valamint Marcali, illetve a megyeszékhely; Kaposvár felől lehet megközelíteni. A település a megye középső területeire jellemző lankás homokvidék peremén fekszik a 6706. sz. Hetes Osztopán közti kisforgalmi összekötő út mentén.

Elõször 1412-ben említik, Sarosbodorfalu néven. A török dúlás idején elpusztult. A középkori eredetû templom romjai az elmúlt században még megvoltak, a legenda szerint barátok éltek itt. Istentisztelet alatt a törökök megtámadták a templomot és sok embert megöltek. A község belterületén temetõre bukkantak, ahol tömegsírok, pénzek kerültek a felszínre, amelyek az 1500-as évekre utalnak.

A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely. Bödén a Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, dombon álló Árpád-kori római katolikus templom érdemel figyelmet. A kustánszegi Helytörténeti Gyűjtemény a paraszti gazdálkodás és a falusi élet emlékeit mutatja be. A település határában kialakított tó, kedvelt kiránduló és üdülőhely.

Közlekedés A települést észak-déli irányban a 74-es főút szeli át, amely összeköttetést jelent a megye két legfontosabb városával: Zalaegerszeggel és a közeli Nagykanizsával. Erre az útra merőlegesen áll a falu egy másik főútja, amely egészen a Szőlőhegyig tart.

A falu történelmi áttekintése, múltja A település nevét 1247-ben Buchfeldenként említik elõször. Possessio Buchfeldenként a Hahóti család õsi birtoka volt 1402-ig. Az utódaik között felosztották, vagy pereskedtek a területéért. Egy 1410-ben kelt oklevél egy ilyen pereskedés részleteit ismerteti meg az utókorral.